Oké, értem én, hogy a blogot lassan átkeresztelhetném "öt perc gyűlölet Bálinttal" címre, és a stílusom az Igazságos Izom Tiboréra hasonlít egy cseppet, és ha így folytatom, lassan az általam nem igazán nagyra tartott Kuruc infó munkatársai között lelem magam. De van, hogy muszáj...
Be kell valljam őszintén, vannak olyan pillanataim, amikor a Schindler listájában látható módszerek a munkaerő motivációjára a és a bűnözés fékentartására egész szimpatikusak, de legalábbis meggyőzőek. Nyilván, ha az ember, legalábbis egy olyan minimálisan jó érzésű, mint én, belegondol, hogy a film azért - többé-kevésbé, legalábbis egy filmkritika szerint - valós dolgokat dolgoz fel, akkor azért kevésbé tartja viccesnek a néha röhejbe átcsapó képsorokat. Persze, oké, hogy aki nem dolgozik, az ne is egyék, és hát egy igazán biztos módszer van arra, hogy valaki ne egyen többet... Meg vannak köztünk olyan egyének, akiket a jelenlegi jogrendszertől hallott irgum-burgum nem igazán tántorít el a tyúktolvajlástól, és én is megszavaznám a morális fejlődésük érdekében a drákói szigort - amit, elnézve az EP választások eredményeit, jópár honfitársam meg is tett -, de talán szétlőni mindenkinek a fejét, az azért túlzás.
Azonban amikor a barátnőd a konzulátusról sírva felhív, hogy kirabolták a vonaton, akkor ez az emberség és józan ész egy szempillantás alatt elpárolog belőled. Történt ugyanis, hogy szegény másodszorra is meg akart látogatni, összespórolta a jegyet, és nagy szeretettel elindult ide. A tehetséges és roppant hasznos kalauzok figyelmeztették őt is, hogy cseh területen lopnak a cigányok, és vigyázzon (nemrégiben az indexen olvastam, hogy a cseheknek is van ám szélsőjobbjuk, akik szó szerint "gyors megoldást" ígértek a cigány kérdésre, ezúton is szeretnék nekik sok sikert kívánni). Ő persze vigyázott is, amennyire lehet, egy pillanatra sem hagyta őrizetlenül a csomagokat. De bírj ki egy 11 órás vonatutat anélkül, hogy egy kicsit is elszundítanál. Ha sikerül, akkor már mehetsz is egy elit felderítő alakulatba. Szóval, több szó mint száz, lenyúlták a cuccait, alig maradt valami. Nem írom ki ide, hogy mi mennyi miért, de a veszteség szignifikáns.
Lehetséges persze, hogy olyan emberek is olvassák ezt a részt, akik aktív harcosai a anti-rasszizmusnak. Még az is lehet, hogy ők azon kevés jobban sikerült csapattagok közé tartoznak, akik ahelyett, hogy "náci" szavakkal fröcsögnének, anélkül, hogy tudnák hogy egyébként az meg mi a francot jelent, megpróbálnának rávilágítani a leírtak mögött megbúvó visszásságokra. Én magam is sokat gondolkodtam ezeken, és jó eséllyel meg tudnának győzni, hogy azért nem eszik ilyen forrón a kását. Ott van például az a tény, hogy fogalmam sincs, hogy kik az elkövetők. E tényt igazolja az is, hogy még nem vagyok harci üzemmódban (vagy már börtönben), és vadászom a kis férgekre, mint egy kibaszott T-1000-es. Kb olyan sorsot is szánok nekik, mint amit az előbb említett ötletes kis szerkezet osztogat a filmekben. Na szóval, ha nem tudom, ki követte el ezt a szemétséget, akkor azt se tudom, hogy melyik rasszhoz tartozott, egyetlen kiindulópontom a kalauzok enyhén sztereotíp megjegyzése, hogy "lopnak a cigányok", de ami azt illeti, ezek a derék vasutasok jó eséllyel vén, elhülyült, alkoholista rasszisták, szóval nem feltétlen bölcs dolog tényként kezelni az ilyen intelmeikben megbúvó minden információt. Tehát, mondhatjuk, hogy motivált vagyok arra, hogy azt higgyem, hogy a kérdéses szarházi kis disznók cigányok voltak. A blogon található korábbi elszólások ezt meg is erősíthetik.
És ez az a pont, ahol minden józan vita kisiklik. A józan eszemmel én is belátom ugyanis, hogy sem ez az eset, sem sok más, amit bizonyítottan cigányok követtek el, nem megdönthetetlen igazolásai a rasszizmusnak. Azonban az ember inkább érző, mint gondolkodó lény, és a kogníciót befolyásolja a már említett motiváció. Azonban én úgy vélem, hogy nem arról van szó, hogy motiváció van a rasszizmusra, hanem hogy nincs motiváció annak ellentétére. Ugyanis akárhol botlasz cigányokba, általában rosszak a tapasztalataid, így simán bízol a sztereotípiákban, amik akár az életed is megmenthetik. És nem tudom ki hogy van vele, de engem valami burokban született kis körúti seggdugasz vagy egy nyóckeres rapper, aki a legtöbb tulajdonsággal rendelkezik, amik miatt a cigókat jobb szeretem kerülni, nem győz meg arról, hogy minden rendben, csak egy kis megértés kell, és pöpec lesz minden. Nekem is megvan a részem abban, hogy hogyan élünk együtt, oké. Azonban a motivációt és a sztereotípiákat leginkább a cigányok tudnák alakítani. Ha a közösségeik vasököllel lesújtanának azokra, akik közülük rossz útra térnek, akkor talán már érdemes volna azon gondolkodni, hogy ezek is olyanok, mint mi: vannak köztük disznók, de a javuk rendes ember. Persze lehet folytatni ezt az ítélet napig, hogy de hát a magyarok se elég szigorúak, meg minden, azonban ez parttalan, tekintve, hogy az, hogy bebizonyítjuk, hogy népünk milyen surmó, még nem növeli a szimpátiát más csoportokkal szemben.
Na, öt perc gyűlölet, ennyi. Gondoltam ezt talán kifejtem.
Mondanom se kell, hogy az adott eset alaposan befolyásolta az együtt töltött hétvégét. Bár nekem is van részem abban, hogy előző jobban sikerült, például el kellett volna mennünk buliba, de azt hiszem ez tette be igazán a kaput. Megnéztük egyébként a Wilanówot, meg a Lazenky parkot, meg persze eláztunk, mert az eső ugye az itt állandóan esik.
Szóval, barátnőmmel kezdtem, és vele is fejeztem be a májust. A vége elég szomorkásra sikeredett. Egy hónapom maradt arra, hogy még próbáljak valamit kihozni az eddig kissé elherdált Erasmusból.
