Live at Warsaw

Itt konkrétan a tegnapi meetingről lesz szó. Úgy kezdődött a dolog, hogy volt a városban egy ilyen Mermaid Hunt nevű játék, kb. ugyanaz, mint ami még az egyetem elején volt, a gólya-héten. Eléggé sietősre vettük a figurát, szóval sokat nem láttunk a városból, de legalább harmadikak lettünk, és nyertünk egy vodkát. Tanakodtunk, hogy na, akkor most hol igyuk meg, én meg mondtam, hogy lehetne mondjuk nálam, itt nem zavarunk senkit. Így is lett. A csapatom főleg törökökből meg koreaiakból állt egyébként. Vettünk sört meg csipszet is, és mivel nem ettünk előtte semmit, hamar megéreztük a piát. Nem egy egyszerű dolog ittasan kifejezni magad egy olyan nyelven, amiből amúgy se vagy perfekt... Itt voltak estig, jól elvoltunk, kaptak egy kics villányi bort, meg konzerv gulyást. Szóval nem volt rossz. A végére azért alaposan lefáradtam, megéreztem a piát is, szóval nem emlékszem mindenre teljesen. Azt tudom, hogy én voltam az egyetlen, aki megadta Yakubnak a piák árát. Aztán bedőltem az ágyba, ruhástul, és elnyomott az álom. Arra ébredtem, hogy valaki bejön a szobába. A spanyol srác volt az, aki eddig Szlovákiában síelt meg megfázott. Szóval most már van egy szobatársam. Őszintén szólva én jobban szeretnék egy saját szobát, de minél többen vagyunk, annál kevesebbet kell fizetni. Majd megtárgyaljuk, ezen a héten még szoknom kell az együttélést biztosan, aztán megbeszéljük a továbbiakat...